Kiszolgálás / Elégedettség / Élmény

Ömlenek a rossz hírek, rengeteg a kérdés és a megoldandó probléma. A kislányommal szoktam játszani, hogy ha valami gond van, akkor együtt kitaláljuk, hogy ennek ellenére mégis mi a jó, vagy lehetőség az adott helyzetben – most az élet aztán tényleg feladta a leckét.

Nem az okoskodás, vagy „coelhovagyok” vezérelt, hanem az, hogy bemutassam: ha felismerjük a nehézségben a lehetőséget, akkor kellő kreativitással, lelkesedéssel, pozitív hozzáállással a legnagyobb problémák és nehézségek is megoldhatóak, vagy legalább a károk csökkenthetőek.

Ezzel együtt mindenki tartsa be az előírásokat, figyeljünk oda az idősekre, kerüljük a fizikai kontaktust, és aki teheti, maradjon otthon! A mostani blogbejegyzéssel a célom az inspiráció, a bátorítás, a kitartásra buzdítás, mert őszintén hiszem, hogy minden helyzetből a legjobbat lehet és kell is kihozni.

1. Egy ország tanult meg kezet mosni – nevethetünk rajta, de inkább nem mesélem el, hogy a férfi WC-ben hányszor láttam, hogy a delikvens kézmosás nélkül távozik… Egyben ez lehetőség az egészségtudatos életmóddal foglalkozó szakembereknek, hogy gyakorlati ismereteiket megosszák egyéb témában is.

2. A munkába járás idejét megspóroljuk – ezzel több időnk lesz a helyzet miatti átszervezéssel járó feladatok végiggondolására, és lebonyolítására.

3. Kevesebb forgalom, kevesebb autó – tisztább levegő, ráadásul mehetsz gyalog, vagy biciklivel is, ami sokkal egészségesebb (de csak ha nagyon muszáj, inkább maradj otthon!).

4. Több időt leszünk együtt azokkal, akiket szeretünk – most kiderül, hogy valóban szeretjük-e őket… („Könnyű szeretni azokat, akikkel nem foglalkozunk sokat”)

5. Lehetőségünk lesz együtt tanulni a gyermekeinkkel – nem is baj, ha az általános iskolai matek egy kicsit felfrissül, és legalább megmutathatjuk a gyereknek, hogy nem csak okoskodni tudunk, amikor a kémiaházi elmaradása miatt kiselőadást tartunk a felelősségről, meg a hozzáállásról….

6. Mivel meg kell oldani a napközbeni otthoni étkezést – előkerülnek a régi szakácskönyvek és újra megtanulunk főzni (főzős, kreatív receptoldalak előnyben!) Ráadásul nem kell boltba rohanni konzervekért, ha kis családi programként elteszünk közösen egy pár üveg befőttet, savanyúságot, lekvárt. Még az is lehet, hogy fel kell hívni a nagyit telefonon, mert rajta kívül lassan senki nem tudja, hogy hogyan is kell ezt…

7. Hány könyvet NEM olvastál el az idén? (amit akartál már régen, no meg az elmúlt években…) – előnyben a könyvkiadók, könyvkereskedők, online könyvformátumok. De talán a print újságoknak is van egy kis tér, hiszen azt is lehet házhoz szállítani – halkan kérdezem: van ehhez tartalom, mondanivaló, kreativitás, vagy csak a sírás, hogy ma már minden online?

8. Ha már könyv: itt az idő, hogy megírd a sajátodat, vagy legalább porold le a blogodat, és végre merülj el abban a témában, ami hónapok, évek óta foglalkoztat, és írj, írj, írj – az írás amúgy is gyógyít.

9. Mivel megspórolsz naponta 1-2 órát a munkába járás miatt, ezt az időt töltheted akár tanulással is – hányadszor is kezdesz neki az angolnak (németnek, spanyolnak, franciának…)? Hajrá, hajrá online kurzusok!

10. A fiatalok, meg a korábban születettek sem mennek este ezentúl bulizni – nagy pech… de mennyi pénzed is marad a kimaradt bulik miatt? (egy buliban egy ezresnél úgysem költesz többet, ugye…)

11. Jobban oda fogunk figyelni az idősekre – mennyire jól fog esni számukra, hogy többet érdeklődünk a hogylétük felől, elmegyünk nekik bevásárolni, vagy éppen kitakarítunk náluk…

12. Összeszedettebbek leszünk: mivel minden átalakul egy kicsit, a helyzethez való alkalmazkodás okán sokkal jobban át kell gondoljuk, hogy mikor, mit teszünk – és rájövünk, hogy mennyi elpazarolt időt fordítottunk felesleges dolgokra, hiszen lehet egyszerűbben is.

13. Nagy szerencse, hogy ez a helyzet most következett be: szinte majdnem mindenkinek van okoseszköze, laptopja, számítógépe, kis gondolkodással a napi feladatok a technológia segítségével megoldhatóak – be is indultak az online kapcsolattartást segítő platformok, workflow megoldások, felhő alapú megosztásra épülő technológiát szolgáltató cégek (de bőven van tér a növekedésre, vagy akár új fejlesztések megvalósítására).

14. A médiának (nem a rémhírterjesztőknek…) igazi tavaszt hozhat a helyzet: a rádiók, podcastok, beszélgetős, zenehallgatós, streaming szolgáltatók most megmutathatják, hogy képesek-e az üzleti modelljükben a pénzszerzési célon túl valódi küldetést felmutatni, komoly és értékes tartalmat adni, azaz a béna vagy éppen színvonalas szórakoztatás mellett helyet kap a kultúra, tájékoztatás, történelem, ismeretterjesztés, szakmai információk…

15. Ha már rémhírterjesztők: jó hír, hogy a hatóságok a helyzet okán elkezdtek komolyan foglalkozni a témával, és végre „kupánvágják” azt a néhány nemnormálist, aki álhírekből, hülyeségekből akar megélni, kihasználva az emberek félelmeit, információhiányát – talán még az is lehet, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján végre egy jövőbemutató szabályozás is megvalósul.

16. A tudatosság megjelenik egy másik szinten is: a témával kapcsolatban annyi hír, álhír, információ és azok cáfolata érhető el egyszerre, hogy kénytelenek leszünk az eddigieknél tudatosabban tájékozódni – előnyben a valóban hiteles tájékoztatást adó platformok, fórumok, blogok.

17. Az oktatás átalakulásával a tanítók, tanárok megismerkednek az online tér nyújtotta lehetőségekkel, bővíteni tudják az ismereteiket arról a világról, amiben a gyermekek természetesen mozognak – még az is lehet, hogy tanulni tudnak azoktól, akiket tanítanak.

18. A gyerekek, akik eddig játszottak, cseteltek, Tik-Tok-oztak végeláthatatlanul, most megtapasztalhatják azt, hogy ezeket az eszközöket, platformokat lehet tanulásra, önképzésre, információszerzésre is használni – az egész generáció egy sokkal tudatosabb mindsettel lesz felvértezve (oktatási platformok, e-learning szolgáltatók, tananyag gyártók – eljött a ti időtök!)

19. Apropó e-learning – most végre kiderül, hogy tényleg van-e létjogosultsága ennek az oktatási formának, és a „kattintgasdvégigaztjólvan” típusú cuccok helyett végre valódi értéket és tudást közvetítő megoldások, információs anyagok készülnek, amit a tanulni vágyók szívesen és lelkesen tudnak használni.

20. Nem lesz több unalmas meeting! „Ha nem akarsz dolgozni, szervezz meetinget” – tartja a multikultis közmondás, de ez végre megszűnhet. Mivel nem lesz mindig mindenki elérhető, ezért kénytelenek leszünk készülni, pontokba szedni a feladatokat, és mivel a megbeszélés után önállóan kell dolgozni, muszáj lesz döntéseket is hozni.

21. A csúszó határidők ismeretlen fogalommá válnak: a home office munkavégzés, a távoli kapcsolatok megkövetelik (jobban, mint eddig), hogy a vállalt határidőket betartsuk – még az is lehet, hogy hatékonyabban fogunk dolgozni…

22. A gyártósorokon dolgozóknak a termelés fenntartása érdekében ezután is be kell menniük a szalag mellé – itt az idő, hogy a higiéniás követelmények és szabályok miatt a munkáltatók a munkakörülményeket ne csak elvi, meg „mimindentmegteszünk” sajtóközlemények szintjén javítsák (környezet, tisztaság, pihenőidők, kiszolgálóhelységek, öltözők, közösségi terek, étkeztetés). Ezek a fejlesztések ráadásul hosszú távon is fennmaradhatnak.

23. Ha többet leszünk otthon, talán lesz lehetőségünk végre a hónapok óta csöpögő csapot, nyikorgó ajtót megcsinálni, nem is beszélve a polcról, amit tavaly óta nem szereltünk fel – a barkácsáruházak pedig a terméken túl tippeket és ötleteket is tudnak adni (oktatóvideókkal, kiszállítással ugye…).

24. Akiknek lehetőségük van rá, most végre foglalkozhatnak a kerttel, az udvarral – el lehet ültetni a fát, haszonnövényeket, kint lehet lenni többet a jó levegőn (a teraszon is van wifi…). De egy bérház naposabb ablakába is lehet paradicsomot ültetni – nem ez fogja megoldani az ellátást, de jókedvre derít (és a kertészettel foglalkozó vállalkozások is szállítanak a magtól a tápon keresztül a balkonládáig mindent – ugye?)

25. Ha többet leszünk otthon, többet fogunk világítani, fűteni – a költséghatékony energetikai megoldások szolgáltatóinak, okoseszközök szállítóinak ez most elég magas labda.

26. Edzhetünk otthon is, akár együtt a családunkkal – emlékeztek még a TV tornára? (online edzésprogramok, edzéstervezők, életmód-tanácsadók: hajrá!)

27. Lelassul az élet, a mindennapi rohanás helyett talán több időnk lesz magunkra – önismereti kurzusvezetők, fejlesztő szakemberek, life- és business coachok: irány az online tér!

28. Amiért eddig elmentünk a boltba, azt most (ha megoldható) inkább neten fogjuk megrendelni – a fizikai boltok is be tudnak kapcsolódni az online kereskedelembe (akik eddig még nem tették, hát most itt a remek alkalom). Egy kisbolt is ki tudja (ki tudja?) vinni a frissárut a környező utcákba, és akkor az időseknek nem kell kimenni a lakásból. Ehhez mindössze egy „tessék felhívni, hogy mi kell” tábla, vagy „mit hozzunk fel az emeletre” cetlis doboz is megteszi…

29. Az áruszállítás, áruellátás nem állhat le, és nem is fog – a futárcégeknek, logisztikai szolgáltatóknak a hirtelen teher mellett ez remek lehetőség a szolgáltatásaik, megoldásaik újragondolására, továbbfejlesztésére, bővítésére.

30. A GPS szinte percenként képes újratervezni – ha nem is önszántunkból, de most mi is megkaptuk ezt a lehetőséget a sorstól: vállalkozóként, vállalkozásként végre megtudhatjuk, melyek azok a szolgáltatások, termékek, amelyek akár egy ilyen helyzetben is megállják a helyüket. Mi az a valódi érték, amit nyújtani tudunk az ügyfeleinknek? Hát nem pont erre voltunk mindig is kíváncsiak?

31. Sok embernek ki kell alakítani otthoni munkateret – azt talán nem is kell mondjam, hogy ez a lakberendezőknek, bútoráruházaknak, online tervező szoftvereknek mekkora ziccer…. (az elektronikai áruházak pedig már aktívan rajta vannak a témán)

32. A HR területen az utóbbi években kifogyhatatlan téma volt a munkavállalói jólét, a munkakörülmények, az employer branding. A veszélyhelyzetnek egyszer vége lesz, de kérdezem én: vajon mely munkavállaló fog a fellendüléskor is maradni, akit egyszerűen kizsuppoltak home-ba, majd szóltak neki, hogy most már jöhetsz vissza, vagy aki eközben lehetőséget kapott a cég által szervezett online képzések, távoktatások elvégzésére, vagy akár egy új, önálló projekt/feladat megvalósítására?

33. A vendéglátóipar, turisztika van a legnehezebb helyzetben, itt nincs remény a gyors megoldásra - mondják a szakértők. De miért ne lehetne az üdülési jogok mintájára jövő év végéig beváltható nyaralást árulni (előleg befizetésével, választható szolgáltatással, kedvezménnyel…)? Ezzel a cash-flow problémák egy része legalább áthidalható lenne.

34. Ugyanígy a vendéglátóhelyek számára is lehet lehetőség a helyzet – egy „évekig beváltható piajegy”, vagy „szeptembertől kávézz nálunk félévig, féláron, minden reggel kupon” nem csak népszerű lehet, hanem akár még plusz forgalmat is generálhat.

35. A vendéglátóhelyek, éttermek, és igen minden étkeztetéssel foglalkozó cég most azzal szembesül, hogy nem megy be senki enni: sem az irodaház nem vonul le délben, sem a vendégek nem jönnek – ha eddig nem volt házhozszállítási szolgáltatás, most nagy lehetőség ezt bevezetni. Az irodai dolgozók amúgy is home-ben vannak, és ha nem akarnak főzőcskézni, akkor rendelni fognak. Ha tudnak. Tudnak? Az esti étteremlátogatók számára pedig egy plusz gyertya & gyertyatartó egy üveg borral, biztos, hogy kedvet csinál a rendeléshez…

36. Rendezvények nincsenek, mindent átütemeztek, lemondtak – a zenészeknek itt az idő gyakorolni, új számokat írni, felfrissíteni a YouTube csatornát, közösséget építeni. Ezt amúgy is kellene, de most végre idő is lesz rá. A színészek, előadóművészek pedig fel tudnak keresni online tanácsadókat, hogy hogyan robbantsák be a saját csatornájukat akár előfizetős tartalommal (ha még találnak szabad szakembert – fognak, mert amire kereslet van, arra lesz kínálat is). Mindezt támogatni tudja a foglalkoztató színház, műintézmény is – idő és emberi erőforrás most lesz rá, a kérdés, hogy van-e hozzá akarat, kreativitás?

37. A tanácsadó cégek, elsősorban azok, akik változásmenedzsmenttel, folyamatszervezéssel, munkavállalói programokkal foglalkoztak most „elemükben lehetnek”. Azon kívül, hogy végre megmutathatják, hogy mit tudnak, itt az idő az eddig csak dédelgetett tervek, szolgáltatások, megoldások bemutatására, illetve a gyakorlatba történő átültetésére. Az nem home office szakértés, hogy „minden munkatárs egy héten egy napot dolgozhasson home-ban”. Az már sokkal inkább, ha azt sikerül megszervezni, hogy mindenki home-ban van, és a munka így is halad előre…

38. A nagy irodai szolgáltató központok, céges irodák kiürülnek, de vajon az egyes, neten nem továbbítható dokumentumokat, eszközöket hogyan kapják majd meg a home-ban ülők? – itt az idő, hogy a futárcégek bővítsék komplex logisztikai megoldásokkal a portfóliójukat. És tudom, hogy őrültség, de az irodaházat takarító cégek a munkatársak otthonát is ki tudják ám porszívózni, fertőtleníteni…

39. Az ügyfelek elmaradnak, hiszen senki nem megy be az ügyfélszolgálatokra, vagy legalább is jóval kevesebben – újra előtérbe kerülnek a Call Centerek, hiszen az online felületeken, ügyintézési portálokon nem lehet mindent automatizáltan lebonyolítani. Eljött a CC szakértők, a CC szoftveres megoldások szolgáltatóinak az ideje, és lehet, hogy újra rang és tisztelet fogja övezni a call centeres munkatársakat (apropó: őket ki fogja képezni, és milyen formában, tartalommal?).

40. Átalakulnak az ügyfélkapcsolataink – az omnichannel és multichannel megoldások, az ilyen módszertanra épülő ügyfélkiszolgálás végre nem egy konferencia „B” szekciójának délutáni programjában lesz üdítő érdekesség. Minden vállalkozás rákényszerül, hogy minden csatornán elérhető legyen, és ezek a csatornák egymással összhangban tudjanak működni.

41. Proaktivitás – az ügyfeleinket ezentúl nem csak „várni” fogjuk, hogy kattintsanak a szuper kampányunk izgalmas hirdetésére. Nekünk kell megkeresnünk, tájékoztatnunk őket, a helyzet okán most nyilván mailben, telefonon, egyéb online csatornákon keresztül. Azok a cégek, akik most higgadt, pontos, hiteles tájékoztatást nyújtanak, nagy lépést tehetnek az elkötelezett, lojális ügyfelek számának növelése felé ("bajban mutatkozik meg...")

42. A vállalati és vállalatközi kommunikáció megváltozik – még soha nem volt ennyire szükség kommunikációs szakértőkre, online marketingesekre, szövegírókra, pr-osokra és így tovább, azaz olyan valódi szakemberekre, aki nem csak az alapvető elméleti kérdésekkel vannak tisztában, hanem képesek egy válsághelyzetben is megfelelő hozzáértéssel és kompetenciával végezni a munkájukat.

A sort még tudnám folytatni, de a cél inkább az, hogy most folytassa a sort az Olvasó: számára milyen lehetőséget, kihívást, és igen: pozitívumot rejt a mostani helyzet?